A közel 18 ezer hektáros területen kevés a civilizációs pont, sok része megközelíthetetlen, igazi vadon, ahol akadozik a térerő. A térképen vízes élőhelyként feltüntett pontok sok esetben kiszáradt, mocsaras területek. Ivóvíz vételezési lehetőség gyakorlatilag nincs, még az egyik legközelebbi lakott területen, Dunafürdőn sem tudjuk a kulacsainkat megtölteni. Akár gyalog, kerékpáron, vagy vizen szeretnénk bejárni, mindenképp gondoskodjunk kellő mennyiségű ivóvízről!!

 

Fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel?

 

Ha kezünkbe vesszük a DDNP gemenci térképét, akkor azon pirosan sávozott részekkel jelölve van, hol fokozottan védett a terület. Többnyire értékes vizes élőhely, vagy erdőtársulás, "érintetlenségét őrző sziget" rejlik mögötte. Semmilyen dolog nincs ott, amit szeretnének előlünk eltitkolni, sokszor még csak nem is szép a helyszín. Pl.: Réti sas fészkel a sűrűben egy öreg fán, vagy feketególya, iletve értékes táplálkozó hely lehet ott, amelyet óvnak a felesleges zavarástól. A fenntartható turizmus arról szól, hogy egy adott terület terhelését korlátoznunk kell az ott található élőlények érdekében.

Számos túraútvonal érint vagy megy keresztül fokozottan védett részeken is, ahol magunk is meggyőződhetünk róla, nem más, vagy jobb helyszín mint, az ami nem fokozottan védett. Szabályt szegve, illetéktelenül ha oda merészkedünk, költésében megzavart madár felrebben, elrepül és a tojások kihűlnek, miközben védett növényeken taposunk keresztül...stb. Még akkor is, ha ezt merő jószándékkal tesszük, jár érte a feljelentés, pénzbüntetés.

 

Erdőlátogatási korlátozás?

 

Többnyire vadászati tevékenység miatt rendelik el, de a vaddisznók fialása, vacokban való megzavarása miatt is. Agancshullajtás idején, csoportba verődött bikákat szervezett módon űzik a sűrűbe agancsozó rapsicok, hogy ott az ágak leverjék a már "lötyögő" agancsokat. Rajta kapva ártatlan turistaként magyarázkodnak, pont úgy, ahogy mi is tennénk, ha ekkor a helyszínen találnának bennünket...

 

A kijelölt turista útvonalakon védve vagyunk ettől! És számos lehetőség közül válogathatunk vizen és szárazföldön egyaránt! Ráadásul a vadon élő állatok, melyekkel túráinkon szívesen találkoznánk, nem tesznek különbséget az emberek számára szabadon látogatható s védett területek között. Élik mindennapi életüket, legyen az turista út, dunai mellékág, kisvasúti megálló, szinte egyremegy.

Ha azonban egy kiszemelt fokozottan védett területre szeretnénk mindenképpen ellátogatni (pl.: fotózás céljából), akkor arra is van mód, ha előtte egyeztetünk az illetékes természetvédelmi őrrel. Esetleg ugyanakkor éppen mások is lesben ülhetnek ott hasonló céllal, amit mi megzavarhatnánk.

 

Fogynak a természetes erdők a világban, szennyezzük a folyókat, tengereket és mi csak egyre többen és többen leszünk. Viselkedjünk felelős természetet látogató emberként, akinek fontos, hogy minél kisebb maradjon az ökológiai lábnyoma maga után, amerre csak jár!