Nagy Duna túra

A nagy Dunán kenuzni haladó vizitúrázóknak ajánlott. A Duna sodrása, hullámzása, a hajóforgalom körültekintést igényel. Aszályos, nyári hónapokban, az alacsony vízállás miatt a mellékágak kiszáradnak, kenuval nehezen, vagy egyáltalán nem járhatóak. Ilyenkor a gyönyörű homokos zátonyok csalógatóak a nagy Dunán. Dunafürdőről dél felé indulva, a folyón lefelé hajózva első megállónk jobb oldalon a Pál-tanyai zátony. Kis szigete mögé bekukucskálva csendes ágra bukkanunk, partján horgász kunyhók sorakoznak, mögöttük az ártéri erdővel. 

A sziget mögül kiérve a Dunán egy sarkantyú fogad, mögötte visszaforgó vízzel, ezeknél legyünk óvatosak, több ilyenre is fel kell készülnünk. Ám ezek mögött találhatók a terebélyes homokzátonyok, ahol kedvünkre pihenhetünk, fürödhetünk. Lefelé csorogva egy alkalmas helyen vegyük célba a bal partot, hisz itt már közeledünk a Kádár-szigethez. Ezen az oldalon a víz is csendesebb, nem olyan erős a sodrás és a hajózó utat is elkerüljük. 1474 sz. folyamkilométer jelzés után be tudunk kanyarodni a Kádár-sziget mögé, ez a Kádár-Duna. Kis víznél zsákutca, de ekkor is érdemes benézni, nagyobb vízállásnál végig hajózható. Itt állt a bajai horgászszövetség háza, mely alatt leszakadt a part. Az ág közepén egy kereszt kőgát állja utunkat, közepén egy zúgóval. Itt célszerű átemelni, de kisebb vízállásnál akár át lehet siklani felette.

A Kádár- szigetet elhagyva a Szeremlei-Duna szakasz felé tartunk, itt található a Szeremlei-Duna (Sugovica) alsó kitorkollása. A Duna mindkét partján kövezések, mögöttük zátonyok, szigetek tarkíthatják utunkat. Túránk végpontjához közeledve a dunaszekcsői löszfalat pillantjuk meg, a várheggyel, mely 141 m magas. Vele szemben a bal parton a dunafalvai strand római kori romjainál állunk meg, itt vesszük ki a hajókat a vízből.

 

Időtartam: 1 napos túra

Táv: 20 km

 

Személy,- és eszköz szállítási lehetőségekről érdeklődj elérhetőségeinken!